Újra suliban

Apró léptekkel sétáltam a volt helyemre.
Sose tudtam volna, hogy ezt fogom mondani valaha is, de nagyon jó volt újra iskolában lenni. Sok hülye közé beülni az órákra és nézni ahogy "tanulnak".
- Na akkor bele is kezdhetünk a történelem órába.-szólt az ofő.
Őszintén szólva szerintem az osztály még jobban nem figyelt, mint szokott. Ugyan is az óra során körülbelül 15 papír jött a padomhoz, amik tele voltak kis üzenetekkel és kérdésekkel. Éppen az egyik papírt adta volna vissza amikor az ofő rám szólt.
- Figyelj Adrienn. Semmi ellenvetésem nincs azzal, hogy bent maradj órákon, de légy szíves tedd meg azt a szívességet, hogy nem zavarsz meg senkit a tanulásban.
Tanulásba mi?-gondoltam magamba és egy picit felnevettem.
- Elnézést kérek!- mondtam.
Összegyűrtem a kis papírfecniket és türelmesen megvártam, amíg kicsengetnek.

Mikor meghallottam a csengőt, mindenki az én padomhoz tolakodott.
- Na milyen az élet suli nélkül?-kérdezte Roli.
- Eszméletlenül unalmas és eseménydús.-kacagtam fel.
- Nem hiányzunk mi neked ugye? Tudom, hogy nem.-tettetett sírást Marci.
- Hányszor kerestél te azóta, amióta nem vagyok itt?-röhögtem fel.- Konkrétan senki nem keresett.-mondtam most már komoly fejjel.
- Tudod sokat tanulunk.-mondta Marci, mire mindenki felnevetett.
- Zsófi amúgy hol van?-érdeklődtem, mert észre vettem, hogy Zsófi sehol nincs.
- Áttették a másik osztályba. Mindenki megutálta Zsófit, azért amit tett veled. Kikészítettük és behívatta az anyukáját, hogy tegyék át az egy szem kis lányát a másik osztályba.-közölte Dzseni.
- Ti tényleg nekem hisztek?-döbbentem le, mert az utolsó sulis napjaimban egyáltalán nem így volt.
- Észbe kaptunk.- mosolyodott el Marci aztán megölelt.
Az én fejemben csak annyi játszódott le, hogy hűű. Mást nem is nagyon tudnék mondani. Észbe kaptak és miattam készítették ki Zsófit.
- Nyissátok ki az ablakot, oltsátok le a villanyát és menjetek le szünetre!-szólt be az ügyeletes tanár a termünkbe.
Mindenki kizúdult a teremből az udvarra. Elfoglaltuk a szokásos padot és tovább beszélgettünk.
Pár perc múlva a vasajtó kicsapódott, amin Zsófi és a három csatlósa rontott ki.
Zsófi egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a múltkor. Újra felvette a magassarkúit és 3 kiló sminket pakolt magára.
- Ez egy hülye liba.-mondtam.
- Őrizd meg a hideg véred Adri.-mondta nevetve Roli.

***

- Milyen óra jön?-kérdezte Márk, mikor meghallotta a csengő hangját.
- Biológiaaa!-kiáltották egyszerre.
Csak mosolyogva meredtem a dilinyós osztályra. Sajnálom, hogy már nem tartozhatok közéjük.
Márk elvigyorodott amikor a fülét megütötte a biológia szó. Nagyjából tudtam, hogy miért vigyorog, hisz szegény tanárnőt már év elejétől kikészíti. Kíváncsi vagyok, hogy most mivel drukkol elő.

A tanárnő becsapta maga mögött az ajtót, Márk pedig gyorsan bedobott egy rágót a szájába.
- Mai órán átismételjük az emberi test felépítését.- zárta be a naplót, majd megfogott egy krétát és a táblára írni kezdett.
- Mi jön a sejt után?-fordult az osztály felé.- Márk?
- Ööhh... Sajt.-csámcsogott jó ízűen. Az osztály magába fojtott  nevetéssel ült csendben.

- Na akkor most a rágódat szépen kidobod a kukába. -kérte még szépen a tanár.
Márk unottan felállt a székéről és kivánszorogott a kukához. Kidobta, majd visszaült a helyére.
Elfordult és egy újabb rágót vett a szájába, mire én elmosolyodtam. 

- Tehát. Mi jön akkor utána?-tette fel újra a kérdést Márknak.
- Honnan tudjam...-mondta, úgy hogy a rágó látható legyen.
- Ne szórakozzál velem fiam! Megmondtam, hogy dobd ki a rágót!!!-kezdett el sápítozni a tanár.
- Kidobtam. Ne tessék már idegeskedni. Árt a szépségének.-mondta Márk komoly fejjel. És kész. Ennyi volt. Az osztályban már minden egyes ember sírt a röhögéstől.

- De most mondjátok, hogy nincs igazam.-nézett Márk az osztályra. Szemeiben lehetett látni, hogy azért ő is eléggé élvezi a dolgot.

- Dobd ki!!!- ordítozott a tanárnő.

- Nyugalom. Már megyek is!-pattant fel a székről és Superman-t utánozva ki ugrált, most már egy köpennyel a hátán(!!!)

- Jézusom ez a gyerek.-sóhajtott fel tanárnő.

- Márk! Hogy a szarba raktad fel magadra azt a köpenyt?- kérdezte meg Roli.

- Titoooook!-kiáltotta és kezét előre nyújtva vissza ment a helyére.
Hátra fordult a fal felé és megint egy rágót vett elő.
- Na azt már nem!- látta meg a tanár. - Az ellenőrződet kérem Alföldi Márk! Azonnal!!!-ordibált a tanár.
Márk levette magáról a köpenyt és most már normálisan odasétált a tanári asztalhoz. Letette a tájékoztatóját az asztalra, majd flegmán, vállat rángatva leült a helyére és az óra további felében meg sem szólalt.

- Bazdmeg, hogy te mekkora arc vagy.-szóltam oda Márknak.
- Kösz. Te is Chuck Norrisné.-nevetett.
Leültünk a padra és mindenféléről beszélgetni kezdtünk.

- Most jön majd az új pali nem?-kérdezte Dzseni.
- Ja.- mondta Roli.- Szerintem most megint osztályfőnöki óra lesz.

- Remélem.-reménykedett Dzseni.

Becsengőkor leültem a helyemre és türelmesen vártam az ofőt. Pár perccel később be is jött, de az új tanuló sehol sem volt.

- Gyerekek. Be akarom mutatni nektek az új osztálytársatokat.

- Láthatatlan bigyót visel?- érdeklődött Marci, mert ugye a diákot sehol sem láttuk.

A tanár odasétált az ajtóhoz, közben a fejét csóválta. Behívta a fiút és akkor...akkor lépte át a küszöböt Somogyi Bálint.

***