2013. július 23., kedd

Volt gitár, nincs gitár...

Reggel a sulihoz tátott szájjal közeledtem. Zsófi tök laza öltözékben, sport cipőben, csőnadrágban, egy sima fehér toppan és még pár kiegészítőben állt a lépcsőnél. Nem az a magassarkús, picsa szoknyás cica baba volt. Teljesen megváltozott. Szőke, dús haját nem göndören láttam, hanem kivasalva.
- Jó reggelt! -köszöntem.
- Neked is.-mondta mosolyogva. Ebbe meg mi ütött? Mire készül?
- Hali. Ki ez a csaj? - érkezett meg Marci.
- Ő Zsófi te hülye..-csináltam tetetett leszidást. Oké először én sem ismertem fel..De az mindegy.
Bementünk a suliba és esküszöm, hogy Zsófit mintha kicserélték volna. Boldogan, mosolyogva lépkedett fel a lépcsőn és már az a-s barátnőihez sem ment oda. Végig mellettem volt...
Felmentünk a terembe és leültem a helyemre. A nyelvtan könyvem néztem át, mikor arra lettem figyelmes, hogy valaki leül mellém. Hát Zsófi volt az.
- Minek bújod annyira a nyelvtant? -kérdezte.
- Mert dogát írunk belőle.-mondtam és erre ő rögtön kivette a kezeim közül a könyvet.
A kezein már sebek nagyjából begyógyultak.
- Tanulnom kellett volna? -kérdezte.
- Hát ömm. Ja.-mondtam furcsán. - Na jó ebből elég.-vettem el tőle a könyvet. - Miért viselkedsz így velem? Tiszta kedves vagy, meg jó fej, pedig nem csináltam semmit azért, hogy megbocsáss. Csak egy szaros cetlit raktam le az asztalodra amit ki is dobtál.
- Nyugi van. -vigyorgott rám, majd felállt és visszaült a helyére.
Hát..egy új Zsófival van dolgunk..De csak, így elfelejtette volna amit csináltam vele? Hát nem hiszem..
Utolsó órában megírtuk a dolgozatot nyelvtanból. Utána mindenki, mint valami vadállat, úgy törtünk ki a tanteremből.


Hazamentem és mikor kinyitottam a szobám ajtaját, Dani ugrott a pofába.
- Csőőőő!!-köszönt jókedvűen.
- Hali.-mondtam, közben ledobtam a táskámat az ágyra. - Mi ez a jó kedv?
- Semmi.-vigyorgott tovább.
- Na mond már.
- Tényleg semmi. Amúgy most jut az eszembe. A kutyának mi a neve?
- Öööm..-gondolkoztam, mert a kutyának még tényleg nem adtam nevet. - Picur.
- Jó. Akkor picur egy kicsit megrágcsálta a gitárodat.-jelentette ki én pedig rögtön lementem a nappaliba megnézni, hogy tényleg igaz-e.
Valóban igaz volt. A gitáromon három húz elszakadt és a gitárom széle is teljesen meg volt rágva.
- Neeeeeeeeeeee!-kiáltottam.
Anya gyorsan kijött a konyhából egy bögre kakaóval közben pedig annyit kérdezett, hogy mi a baj.
- Anya!! A gitárom! -óbégattam tovább.
- Kellett neked kutya. - mondta nevetve.
Hát a többiek jól el szórakoztak azon, hogy a kutya félig megette a gitáromat de én nem. Dzsenit szombaton kiengedik és jönnek a próbák a bandával. De basszus.. Én mivel fogok játszani?!


Felmentem a szobámba és gyorsan felhívtam Tomit. Először is az érdekelt, hogy mi van vele. Másodszor pedig el akartam neki mondani, hogy egyszer volt egy gitárom. Aztán megláttam egy kiskutyát a suli előtt. Megtartottam és a drága megette a hangszerem. Ő is pont olyan jól szórakozott ezen az egészen, mint Anya vagy Dani.
- Nyugi van. Majd kukázunk neked egyet.-röhögött jóízűen a telefonba.
- Nem vagy vicces..-mondtam komolyan.
- Nyugi. Majd megoldjuk valahogy. -váltott hangsúlyt.
- De hogy? Dzsenit szombaton kiengedik...
- Lazíts már. Én most lépek, mert dolgom van. Majd megbeszéljük még ezt. -tette le a telefont.
Aha mindig mindenre azt mondja, hogy megbeszéljük, utána meg hetekig nem hallok felőle semmit.
Kimentem a kertbe és játszottam egy kicsit a kutyával. Közben eszembe jutott, hogy egy kutyának nem is bent a házban van a helye. Hogy jutott hozzá a gitáromhoz? Ááh..Már úgy is mindegy..



*Sajnálom, ha rövid lett.*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése