Én sem vagyok biztonságban

Sziasztok!:)
Biztosan emlékeztek, mikor azt írtam, hogy táborba megyek. Nos, ez az idő eljött. Igaz majd csak hétfőn indulunk, de addig is rengeteg dolgom van. Takarítás, pakolás, vásárlás, készülődés és a többi. .
Még hoztam nektek addig egy utolsó fejezetet. Jó olvasást!:*
______________________________________________________________________________
- Addig nem szállsz le rólam ugye?
- Nem.-vigyorogtam.
- Jó legyen..-adta meg magát Dani.
- Kösziiii, imááádlaak.-ugortam a nyakába.
- Oké, szállj már le rólam.- tolt el magától és közben összeborzolta a hajamat.


*Másnap*
Napok óta csak esik az eső és fúj a szél. Jó, oké, hogy az ősz erről szól, de egy kicsit süthetne a nap.

Felszálltunk a buszra Danival és a suliba indultunk. Az út néma csendben telt el és biztos vagyok benne, hogy valami baja volt. Lehetett látni az arcán. Na mindegy..Majd otthon beszélek vele..
Az iskolához érve láttam, hogy Dzseni már ott áll a többiekkel. Futni kezdtem és úgy letámadtam Dzsenit, hogy a földre borultunk.
- Hééé. Eszednél vagy?!-tolt le.
- Neem! Vagyis igen! De neeem!!- ordiáltam, mint valami bolond.- Jön velünk Daniii!!
Erre Dzseni felugrott a földről és együtt ugrándozni kezdtünk.
- Jézusom. Hova kerültem?-kérdezte magától Roli és bement az épületbe.
Hamarosan mi is utána mentünk. Zsófival mondjuk úgy, hogy köszönő viszonyban vagyunk és ennyi.
Az órák csak úgy elrepültek. Suli után Dzseni oda jött hozzám és megkérdezte, hogy nem akarok-e ott aludni nála. Boldogan mondtam igent, anya engedélye nélkül. Nem baj, majd otthon lerendezem vele.


- Anyaaa!-léptem be az ajtón.
- Igen?-jött ki a nappalból.
- Ott aludhatok Dzseniéknél?
- De hát holnap suli.
- Átviszem a cuccom és együtt megtanulunk.
- Hát nem bánom.
- Köszi, szeretlek.-nyomtam az arcára egy puszit majd felmentem a szobámba bepakolni.
Paskolás közben Dzseni csörgött, hogy ne most menjek, hanem egy olyan fél órával később, mert most van egy kis dolga. Megértettem és így míg nem indultam el, benyomtam a gépemet.
Elég régen gépeztem, csak a házi feladatokhoz használtam a laptopot. A skype és a facebook tömve volt. Hát ők a gép mellett tanulnak vagy nem is tanulnak. Ez örök rejtély marad.


Egy órával később, még világosban, gyalog elindultam Dzsenihez.

Betettem a fülhallgatót a fülembe és szinte max hangerőre vettem a hangot. Kicsit nyugtalanul sétáltam, mert olyan érzésem volt, mintha valaki követne. Néha megfordultam és visszapillantottam, hogy biztos legyek benne, minden rendben van. Nem volt mögöttem senki.
Visszavettem a hangot a telefonomon és félelemmentesen folytattam az utat.
Később kivettem a fülhallgatót, mert ha még is jön valaki akkor még elfutni sem tudok, mert nem hallom, hogy mikor közeledik.
Már csak Dzseniék utcájába kellett bekanyarodnom és ott is vagyok. Még ha ilyen egyszerűen ment volna...
Hallottam, hogy valaki tényleg jön mögöttem. Hátra néztem és egy talpig feketébe öltözött nő futott felém. Az arcát nem láttam, mert maszk volt rajta.
Futottam ahogy csak bírtam, de nem jártam szerencsével. A nő utolért és lefogta a két karomat. A csuklóján egy gyönyörű szép karkötő lógott, ami nagyon ismerős volt valahonnan.. Csak nem tudom, hogy honnan. Én próbáltam rúgni, de a nő leütött valamivel....

***

______________________________________________________________________________

*Sajnálom, hogy rövid lett.:(*
Vajon kiütötte le Adrit? Ki akarna neki ártani?

Jövőhét vasárnap kiderül!:)
Addig is további jó nyarat kívánok mindenkinek!<3
Sziasztok!:*